A KSH biztos nem írja össze évenként, így vagy torz vagy becslés, vagy ők is a BM adatokat használják a maradék 9 évben. Meg különben is azt mond mindenki, amit akar egy számlálóbiztosnak. A BM-é a hivatalos, mert ők állítják ki a lakcímkártyát, nekik hivatalból tudniuk kell. Biztos van, aki aztán máshol lakik, de ez mindkét iránybam torzíthat és egyébként sem állapítható meg egzaktul folyamatosan - de évente sem - minden településre, míg a lakcímkártyák száma legalább igen.

Illetve innen:
https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://www.nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_lakossag_2023.xlsx&ved=2ahUKEwj915yM8ZqDAxVd7LsIHXegDZoQFnoECBQQAQ&usg=AOvVaw2uKS96miOmVcnCITXCPLT8

Letöltöttem a ksh oldaláról excelben az összeset és abban volt ennyi.

Egyben a jó.
Alsó felén nincs házszám, azért maradt el a kijavítása.

A foldhivatal.hu-n kisbetűs, nagyról javítottam én is vissza.

Rájöttem, rákattintva a vonalra írta ki mindig a címkék frissítésénél, hogy GySEV kéne legyen, mert nem egységes különben, én meg alighanem jóváhagytam. Kézzel nem szerkesztettem sosem az üzemeltető nevét GySEV-re.

Ööö..én módosítottam/adtam meg azt a cellát? Nem tudok róla. Szerintem ezer éve ott van már a 18-as vonalnál az üzemeltető neve.
De persze előfordulhat, az egész környéket políroztam már (bár főleg GYMS-t).

Jó, értem, amit írtok, megoldható.
Azért hozzátenném, hogy a saját magam által feltett (ill 10%-ban csak "karbantartott") épületeket törölgettem. Ezt azért írom, mert ezek az épületek (és címek) eleve fel sem kerültek volna (általam), ha a frissebb térképekből dolgozom, csak éppen a FÖMI-set használtam a geometriai pontossága miatt első körben, mint általában mindenki, aztán azon szoktam végigmenni az újabbakkal ill az éves MEPAR frissítésekkel. Tehát ha az első szerkesztéskori időpontot veszem alapul, ezek a problémák elvileg nem is léteznek: eddig sem rajzolt oda senki semmit és én sem tettem volna - mivel nincs is - ha újabb térképről vagy pláne a helyszínről dolgozom, így viszont bejött egy mentés-törlés ciklus.

Közben te is írtál, amíg válaszoltam, arra is reagálnék.
Milyen gyakorlati jelentőségét látod annak, hogy legyen cím/házszám ilyen helyen? Ezeket, ha jól emlékszem "nemrég lebontott épületként" címkézik, ami mondjuk annyiban is félrevezető, hogy több esetben hosszú évek óta lebontott épületekről van szó, konkrétan sokszor nincs ott semmi, a helyszínen jártam a környéken többnél is. Ha lesz is valaha új épület felhúzva, lehet kezelni akkor is, főleg, hogy nem is tudjuk mi történik majd (megosztják, utcát nyitnak, játszótér lesz belőle, megveszi a szomszéd telekegyesítéssel). Ha ezt utána nem nézegeti állandóan valaki, ott hagyjuk időzített bombaként hibás címmel és talán sosem kerül módosításra, amikor meg kéne.
A másik kérdésem, és az igazi probléma, hogy kb 15 éves időtávba tudunk visszatekinteni a biztosított térképekkel, így mi a garancia arra, hogy következetesen azonosítod ezt az elvet akárcsak pár évtizedre visszamenőleg? Olyan épületnél, ami ott volt valaha, mondjuk 1965-ig, így nem látható egyiken sem, nem is kerül rá az OSM-en objektum (lebontott épület) és senki nem is néz utána, hogy mi volt a cím, hiszen nem látszik, hogy az utca végén volt még valami, rég benőtte a gaz. Meg persze, ha akarna sem tudna információt szerezni.
Egyszerűbben: egy jelenleg üres belterületi telekről mi alapján mondod ki, és egyáltalán tudod-e vagy akarod-e ellenőrizni 100-as, 1000-es nagyságrendben, hogy ott volt-e valaha épület vagy sem, mert, ha volt, akkor bizony címet kéne oda tenni. Ennél már akkor sokkal következetesebb, ha egységesen azt mondjuk, hogy címe létező épületnek van, mert nem minden teleknek ismerjük az előéletét, viszont a helyszínen sajna meg teljesen egyformán nézhet ki adott esetben - vagy idővel majd - az, amelyiken 5 éve bontottak, meg amelyiken 35 éve.

Értem.
Nos akkor:
Akkor az ország minden városi önkormányzata fittyet hány rá, mivel pl utcasarki, határozottan egy telken található 2 lakásos épületeknél 2 házszám - sőt 2 különböző utcanév - van, ha a lakások bejárata nem ugyanarra az utcára nyílik.
Kérdés, hogy úgy számozzunk, ahogy a helyszínen, vagyis a valóságban (meg minden más navigációs alaptérképen is van), vagy akkor eldobjuk-e mindig az egyik házszámot, mintha nem is létezne? És persze melyiket?

Véleményem szerint a jogalkotónak eléggé elgurult a gyógyszere, ha egy már létező fogalomra (helyrajzi szám), megfeleltetett egy újat is, ami ráadásul köznapi értelemben egyáltalán nem azt jelenti, ahogyan definiálva lett, másrészről természetesen nem is igaz még elméletben sem teljeskörűen, mert egyrészt külterületi telkekhez nem tartozik semmilyen házszám, másrészt belterületihez sem tartozik minden esetben (sokszor vagy legalábbis sokáig még utcanév sem), hiába van már helyrajzi száma, sőt lehet, hogy soha nem is fog, ha végül nem építik be a környéket. Ily módon teljesen alkalmatlan telek egyértelmű azonosítására.
Nekem határozottan bántja a szépérzékemet, ha házszámokat adunk üres telkekhez (gyakorlati oldaláról nem is beszélve, hogy pl hova is tennék ki, ha az egész telek még csak egy füves puszta?), valamint, hogy a térképek és a navigációt használó átlagtömegek is házszám megjelölés alatt házat értenek és keresnek. Amin nem is lepődöm meg.
Abban igazad van, hogy a Földhivatalokban úgy tűnik nem törlik, hogy ennek hanyagság, átfutási idő vagy valamiféle praktikum az oka (ne piszkáljuk, ha nem muszáj, mert ha valaki építkezik oda 3 év múlva, minkét fél adminisztrálhat megint), azt nem tudom.

Belinkeltél egy beszélgetést, ahol vasony azt írja:
"Mellékszálként a házszám nem az épülethez, hanem a telekhez tartozik"
Kérem alátámasztani, mert ez így addig csak egy vélemény. Az én érvem az elnevezés ("HÁZszám"), valamint, hogy egy teleken lehet és van is több különböző házszámú épület, (wikiben is: Buildings with multiple house numbers , ahol szinte minden esetben a szóban forgó épület értelemszerűen egy telken van, mégis több házszáma van.).
A teleknek helyrajzi száma van és az valóban csak 1 lehet egy telekhez.

Én nem tudom ki kivel, miben egyezett meg, de ha megnézed a foldhivatal.hu-n, használatbavételi engedéllyel nem rendelkező (vagyis lakhatásra még eleve nem alkalmas) - tipikusan az épülő háznak, de pláne üres telkeknek - nincs még házszáma. A postai címzés természetesen ilyen esetben hivatalosan helyrajzi számra szól, ahogy nagyon sok esetben külterületen még akkor is, ha teljesen kész és használatba vételi engedéllyel rendelkező épület van ott.
Arról nem is beszélve, hogy itt most kifejezetten elbontott, eldózerolt, öreg épületek törléséről volt szó, ahova senki nem fog postát kérni vagy navigálni, mert nincs is ott senki (és építkezésnek sincs nyoma).
Házszámokat egyébként nem telkekre osztanak ki! Több példát is tudnék hozni, ahol egy helyrajzi számon több épület van, aminek mind külön házszáma van (jellemzően /A /B, de még olyat is, hogy 2 külön szám), úgyhogy ez teljesen helytelen gyakorlat.

Ha nincs ház, szerintem nem értelmezhető házszám sem, ezért szoktam törölni. Csak telek van, ahogy a még be nem épített belterületi telkeken is, hiába tudható gyakran ott is, hogy mi (lesz majd) a házszám, ott sem adjuk meg, amíg nincs bejegyeztetve.

Üdv.
Ez egy balul elsült csoportos módosítás eredménye ezen a környéken. Rossz irányítószámokat adtam meg a házakhoz, utána egyben akartam módosítani, de minden objektum ki lett jelölve véletlenül, nem csak az épületek. Rövidesen kigyomlálom.

Márna.

Jaaa. Fel kell tennem a szemüveget :)

Szia!
De. Utcát írtam?

Ok, kösz.

Szigorúan nézve talán igazad van. Ezzel együtt szerintem rendkívül zavaró, amikor Sarród Fő u 4-re mindkét találatot feldobja, főleg, hogy a fertőújlakit teszi előre. Arra az emberek 99,9%-a Fertőújlak, Fő u 4-ként fog rákeresni (ahogy egy borítékra is mindig ezt írják, sohasem Sarródot), így vajmi kevés előnye van annak, hogy Sarród is szerepel a leírásában, annak meg még kevésbé, hogy azt is figyelembe veszi. Az ominózus betérő sem található a neten soha sehol Sarród-Fertőújlak cím alatt, kizárólag mindig Fertőújlak.
Én úgy gondolom, ez ott jó, ahol egy városon belül (egy közigazgatási határon belül) többször van egy utcanév, pl Budapest vagy nagyobb városok. Jelen esetben a 2 településnek van saját területe, annak határa, amit a saját rendezési tervük KÖZIGAZGATÁSI HATÁRként nevez meg. Térképészeti szempontból tehát 2 különböző település jelenleg is, nem egyesültek (mint pl Balatonboglár meg Lelle vagy Óbuda, meg Pest). Önkormányzati-adminisztratív módon áll közös irányítás alatt, ami akár 5 év alatt 5x is megváltozhat, akkor mindig javítsuk?

Ez mind szép és jó, csak akkor van baj, amikor 2 azonos nevű utca van a 2 "településrészen", mint pl a Fő utca.
(Csak) közigazgatásilag a része, vagyis közös a polgármester, meg az önkormányzat.